Hozzávalók: |
Elkészítés: |
||||||||
20 dkg szárított cseresznyepaprika, 1 dl olivaolaj, 1 dl napraforgóolaj |
Ha szereted a csípős ételeket, és együtt akarsz enni a család többi tagjával, akik nem kedvelik a maró ízeket, kínodban mindent kitalálsz. Veszel Erős Pistát, ´aki´ sajnos elég darabos, sós is, de legalább nem elég erős, viszont elszínezi az ételed, ez nem jó. Összetépkeded a szárított csípőspaprikát és úgy teszed a tányérodba, ez karcol és csak a legvégén kezd csípni. Akkor beleteszed a kávédarálóba, porrá őrlöd, telemegy az egész konyha szemkimaró, orrcsavaró vörös porral, a család elköltözéssel fenyeget. És a végső kétségbeesés, mint a Red Bull, szárnyakat ad a jó gondolatoknak: az összetépkedett paprikát beleteszed a borsőrlőbe! Ha elég finomra képes őrölni a paprikát, nyert ügyed van, nem kell 3-4 példányban megvásárolnod, pompásan működik, elviheteted a tanyára is. Igen ám, de kint a természetben sokkal nedvesebb a levegő, mint a panelban, a borsörlőbe zárt paprika szomjasan szürcsöli a párát, ettől annyira pompásan érzi magát, hogy többé ki sem jön a darálóból. És ez itt már a vég, elkezded nyomatni a Guglit, hol lehet kapni ásdelmagad felszerelést. Következik az álmatlan, lázas fetrengésben múló éjszakák hosszú sora, mígnem egyik, mézédes pörköltről szóló lidérces álmodban megjelenik... No nem a dzsinn, hanem a PAPRIKAOLAJ! Valamikor ősrégen, Salgótarjánban (és később már Pesten is) egy napidíj körüli áron lehetett kapni kicsi lapos műanyag flakonkában narancssárga folyadékot, amelyből 2-3 cseppet a tányérba téve, a poklok tüzét élvezhetted evés közben, valóságos napalm-paradicsom volt tőle az élet! Hát ezt a csodát próbáltam meg rekonstruálni, és most közre is adom: A paprikát megmosom, és magostól, de szára nélkül felaprítom, majd azonmód vizesen, felmelegített olajban megfuttatom. Kislángon, lassan hevítem, ne égjen meg semmiképpen. Pár perc alatt kisül belőle a víz, ekkor langyosra lehűtöm, és gyógyszertári cseppentős üvegekbe szűröm. Vigyázok, hogy olyan üvegeket válasszak, amiből elég nagy cseppek képesek kijönni, mert az olaj sűrű, a kis likon nem bújik át. De sebaj, itt az 1 mm-es fúró, felfúrom, és ha nem a levegő-beeresztő likat fúrtam fel, hanem a rövidebb csövet, olajjal is működik a berendezés. Ha rendes jó paprikából készítettem a csodaolajam, 8-10 csepp minden igényt kielégítően csípőssé teszi a tányérban az ételt, ráadásul gyorsan, nyom és mellékíz nélkül keveredik, azonnal csípősít. Még csak nem is nagyon színez. A visszamaradó paprikazaccot ne dobd ki, tedd el jól zárható üvegbe, mert ha a családnak nem is, de barátaidnak azért még főzhetsz belőle néhány szuper pörköltöt vagy gulyást... Ha tetszik a recept, küldd el emilben, lájkold, +1-ezd! Ha van csepp időd, véleményt is írhatsz, nem kell regisztrálni! Ott van minden kéznél, a cím alatt. JG - A főzésben járatlanok is bátran nekiállhatnak, elkészítése nem időigényes.
|
Hűűűha... Ez igen!!
Kesztyű mindenképpen kell hozzá, vagy a készítéshez, vagy azutánra...
Elkészült, bemutattam, most meg mindenkinek kell belőle... Átállok ipari termelésre :D
Én egyelőre titkolom... :-) És milyen csípősre sikerült? Hány csepp kell belőle egy tányérba?
Hát a csipősséggel nincs baj, a műanyagkanál kilyukadt... :D. Kb, 5 csepp a tányérba, pörkölthöz, attól kellemes, 1 kiskanál és ehetetlen lesz...