Elkészítés:

A lisztet a vajjal összegyúrjuk, késhegynyi szódabikarbóna hozzáadásával. Hozzáadjuk még a 4 tojás sárgáját, egy evőkanál porcukrot, fél csésze tejet (amit egy evőkanál cukorral megmelegítve, az élesztőt belemorzsolva, lefedve 10-15 perc alatt kovásszá alakítottunk) és összegyúrjuk. A tésztát három részre osztjuk.
A lekvár, ha celofánnal zártuk le és nem csavaros tetővel, minél öregebb, annál sűrűbb, szikkadtabb, és ez a jó, mert sütés közben a melegtől szétfolyna. Annyi diót keverjünk hozzá, hogy jól kenhető, de nagyon sűrű massza legyen belőle.
A három tésztacipót egymás után tepsi méretűre nyújtjuk és 35x21 cm-es tepsibe tesszük úgy, hogy az első és második rétegre elosztjuk fele-fele arányban a diós lekvárt.
A tepsiben, konyharuhával letakarva, meleg helyen egy órát állni hagyjuk, megszurkáljuk kötőtűvel, majd lassú tűznél közepesen pirosasbarnára sütjük.
A csokoládébevonatot úgy készítjük, hogy vízfürdőn felolvasztjuk a vajat, belekeverjük az eltördelt csokoládét és simára keverjük.
Nem szabad piszmogni vele, mert egy idő után minél tovább keverjük, annál keményebb lesz és így nehéz lesz szétteríteni a tésztán.
Akkor kezdjük el készíteni, amikor a süteményt kivettük a sütőből, és ha kész, azonnal vékonyan rákenjük a meleg tésztára. A csoki vastagsága semmiképpen ne haladja meg a másfél millimétert, mert nehéz lesz lézerkard nélkül szeletelni a sütit. Ragaszkodjunk a minőségi étcsokihoz, a tortabevonó nem finom.
Ha kihűlt, éles, vékony pengéjű késsel kb. 5x3 centis szeletekre vágjuk és tálaljuk.